Listen Now

Stanik István a 1989-es változások utáni erdélyi magyar médiájának megkerülhetetlen szereplője, ha úgy tetszik, sajtótörténeti szereplő. Több médiumot is létrehozott, az Erdélyi Naplót, a Krónikát, az Új Magyar Szó online változatát, de nevéhez fűződik az erdélyi magyar Ki kicsoda is, mely három kiadást is megért. A beszélgetés Messengeren majd telefonon zajlott, s olyan kérdéseket is feszegetünk, hogy túlélhet-e az erdélyi magyar média, s ha igen, hogyan? Valamint azt is érintjük, hogy ki számít ma lakájmédiásnak? Változatlanul aligvágással.

Polgármester-jelölt volt a legutóbbi önkormányzati választásokon, a számára eredménytelenül végződő hajrá után visszalépett néhányat. Erről is beszélgetünk, miként arról is, hogy miként dolgozta föl a kudarcot, milyen a viszonya azzal a szervezettel, melynek jelöltje volt, mivel foglalkozik éppen, civilként, illetve, hogy van/lesz-e visszatérés. Változatlanul aligvágással.

Nem RMDSZ-es, de mégis Romániai Magyar Demokrata Szövetség listáján jutott parlamenti képviselői helyhez. Az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjeként. Hogyan történhetett ez meg? Melyek voltak az együttműködés stációi? Hogyan került ő befutó helyre a Hargita megyei választási listán? Mit szeretne elérni képviselőként? És nem utolsó sorban: kiket képvisel? Többek között erre keressük a választ, változatlanul aligvágással.

Vendégpodcast. Az interjú a gyergyói MIX FM-en hangzott el. Árus Zsolt beszél többek között a megnyert perről. Egyfajta előzetes ez, a témára visszatérünk bővebben is.

Verestóy Attila retro. Véletlenül bukkantam rá erre a hangfelvételre, mely 2016. október 31-én készült az akkori parlamenti választások küszöbén. Majdnem minden fontos kérdésről szó van benne: román belpolitikai helyzetről, a FIDESZ és RMDSZ viszonyáról, de Verestóy vagyoni helyzetéről is. Szándékosan nem vágtam ki belőle semmit, tehát vágás nélkül hozom nyilvánosságra. Sok tekintetben még mindig, azóta is aktuális, különösen a mostani helyhatósági választások apropóján. (Kegyeleti okokból, kérlek, visszafogottan szólj hozzá. Verestóy Attila 2018. januárjában hunyt el, rákban.)

Ketten próbálkoztak, de csak ifj. Szász Emilnek sikerült a szükséges aláírásokat összegyűjtenie, az ő jelöltségét befogadta az udvarhelyi Választási Bizottság. Nem könnyű beszélgetés következik, de igyekeztem minél többet megtudni ifj. Szász Emiltől arról, hogy miért is akar önkormányzati képviselő lenni, mit szeretne elérni és azt hogyan. Húsz éve nincsen roma tagja az önkormányzati testületnek. Most van esély erre, de ez elég lesz arra, hogy ne robbanjon a Budvár negyedi szociális bomba? Mindannyiunk ügye, nem csak a romáké.

Soós Zoltánt, Marosvásárhely független, de minden magyar párt által, egységesen támogatott polgármesterjelöltjét egy kampányesemény után kaphattam mikrofonvégre. Így nem kerülhettük meg a tömegközlekedésre vonatkozó elképzeléseit sem, mely az aznapi sajtótájékoztató témája volt, de szó lesz románokról és magyarokról, az egymás mellett élésről, sőt, arról is, hogy konfrontatív vagy konszenzusos városvezetést képzel e. No meg, hogy miként vezetné a várost - egy történész-régész és múzeumigazgató. [Igen, jól  érted, kiemelt stratégiai település Marosvásárhely a székelyföldi-erdélyi magyarság szempontjából. És igen, én is szurkolok, hogy 20 év után ismét magyar városvezetője legyen a városnak.]

Rákossy Botond-József geodéta-vállalkozó, aki évek óta foglalkozik a témával és egyben a Romániai Földmérő Vállalkozások Egyesületének az elnöke is. Egy évig a román Kataszteri Ügynökség vezérigazgató-helyettese is volt, így nem csak kívülről ismeri a "rendszert". Szó lesz modern vagyonszerzési módszerekről, a földosztó bizottságok áldatlan-áldásos tevékenységéről és hatalmáról, valamint arról is, hogy miként haladunk Székelyföldön a birtoklevelek kiadásával. Ami biztosnak tűnik: sosem lesznek rendben a földügyek Székelyföldön, túl sok az ellenérdekelt. Mivel Rákossy Botond a megyei tanácselnöki tisztségre is pályázik, természetesen a politikát is érintjük, de az csak mellékszál. Részletek a beszélgetésben, változatlanul aligvágással.

Székelyudvarhelyről szervezik a Kárpát-medencében a külhoni kézilabda utánpótlást, ún. akadémiai rendszerben, a székelyföldi foci és hoki akadémiai rendszer mintájára. Még a tervezés folyik, de már sejlenek a mérföldkövek. Jakab Árpád, az alapítvány ügyvezetője beszél múltról, jelenről és jövőről. Mint majdnem mindent, ezt is sikerült majdnem elcsesznie Udvarhelynek. Időben kapott észbe a Magyar Kézilabda Szövetség? Válaszok a beszélgetésben, aligvágással.

Lehet-e civil kezdeményezéssel hatni a helyi politikára? Sikerül-e beérnie Székelyudvarhelynek a többi székelyföldi várost? Hogyan lehet védekezni az ellen, hogy ez a kezdeményezés is csak egy legyen a sok közül? Lázálom-e a civil kontroll? És hogyan reagáltak a kezdeményezésre az udvarhelyi politikai szereplők? Többek között erről beszélgettünk Komoróczy Zsolttal és Geréb Lászlóval. Változatlanul aligvágással.

Ez nem is kultúrharc. Demeter Szilárd akar valamit, amihez megkapta a felhatalmazást (pénzt-paripát-fegyvert) a magyar kormánytól. A Skype-on készült beszélgetés hosszú, nehéz is, de csak azoknak, akik nem a lényegre kíváncsiak. Arra, hogy mi is történik kultúrfronton a mai Magyarországon, pontosabban Kárpát-medencében. Jaj, nyugi, szőrös talpú románozzák. Ebben nincs változás, ha a végekről származol. Változatlanul aligvágással...

László János székelyudvarhelyi vállalkozó átélt már egyet s mást. Az 1989-es romániai változások óta vannak cégei és érdekeltségei - nem csak Székelyudvarhelyen. Rég ismerjük egymást személyesen is, volt egy négy éves önkormányzati ciklus (1996-2000), amikor mindketten képviselők voltunk az udvarhelyi önkormányzatban. Üzleti világot, közéletet, családi vonatkozásokat is érintő, kötetlen beszélgetés lett ez, aligvágással. (A szigorított járványidőszakban készült a beszélgetés egy viszonylag tágas, s ezért enyhén visszhangos teremben.)

Modern vagyonszerzési machinációk. Tíz éve húzódó bírósági perek, eljárások. Egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek. Eurószázezrek. Ráduly Zsolt elképesztő története, ami bármelyikünkkel megtörténhet itt, a Romániában "nem létező" Székelyföldön. Igazságot nem tudok szolgáltatni, de ez a történet jó lenyomata a mai, nálunk uralkodó balkáni viszonyoknak.

Kisebb hisztéria alakult ki az első, nevét is vállaló fertőzött körül. A  hisztériáról, a betegségről beszélgettünk, no meg arról, hogy hogyan  élte meg Grünstein Szabolcs ezt az egészet.

A Segítünk.Online önkéntes szolgálat álélő közvetése egy járványidőszakos szombat délután, Székelyudvarhelyről. Betartjuk-e a kijárási szabályokat? Válasz a közvetítésben. [www.segitunk.online]

Nem  tudjuk-akarjuk megkerülni a hatóságokat. Hargita megye önkormányzata  támogatja a Segítünk.Online önkéntes szolgálatot. Igaz, a puding  próbája az evés. A szándék viszont megvan - bizonyítja ez a  beszélgetés. Is.

A székelyföldi városok mind elhúztak Székelyudvarhely mellett - legalábbis ezt mutatta ki Geréb László és kutatócsoportja, amikor öt székelyföldi város fejlődését vizsgálta, költségvetési gazdálkodásuk szempontjából. Mi lehet ennek a lemaradásnak az oka? Van-e esély arra, hogy ez változzon, s Udvarhely felzárkózzon? Nyers válaszok a beszélgetésben...

Az otthonülős és ráérős időszak (köszi, koronavírus!) kedvez a témának és beszélgetésnek. Vendégem Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, aki udvarhelyi. Csíkban! De beszél arról, hogy napjainkban mi is egy székelyföldi múzeum? Hogyan lehet sikertörténeteket írni egy múzeumban a végeken, illetve azt is érintjük, miért más Csík, mint Udvarhely? 

Lukács Csaba osztálytársam volt, a lányom keresztapja. Szóval, közel vagyunk egymáshoz, s mégis, távol kerültünk egymástól. Nagyon. De még tudunk beszélni, beszélgetni. Nyertes nincs, nem is így indultunk neki ennek a b@szélgetésnek. De, akartunk vmit. Őszintén beszélgetni. Nem biztos, hogy sikerült, de a szándék megvolt. Ennyi...

Kicsoda Antal Lóránt szenátor? Honnan jön és merre tart? Kötetlen beszélgetés a hirtelen szenátorrá lett Antal Lóránttal.